Hívásazonosító

Elhívás vagy önfejűség? Hivatás vagy megfelelés? Az elhívással foglalkozó gondolkodók (köztük teológusok és világi gondolkodók egyaránt) nagyon hasonló kettősségben írják le, hogy tulajdonképpen hogyan jön létre az elhívás. Os Guinness, Az elhívás című könyvét olvasva értettem meg, hogy bár nagyon meggyőzően érvel amellett, hogy ha nincs elhívó, nincs értelme elhívásról beszélni, de ez csupán Os … [Read more…]

Előrepihenés

A kötetlen munkaidő valójában nem kötetlen, csupán teljesen más struktúrában dolgozom, mint aki a nap, illetve a hét meghatározott időkeretében dolgozik. Látnunk kell – és ezt nehéz – hogy a kötött munkaidő hiánya egyáltalán nem minden probléma forrása, mert aki kötött munkaidőben dogozik, annak is szenvedést okozhat az, hogy a munkaidejében „ott kell lennie” a … [Read more…]

A minden és a semmi

Múlt hétvégén egy lelkészi munkával, hivatással kapcsolatos beszélgetésben hallottam egy elgondolkodtató meglátást. Amikor azt mondjuk, hogy senki sem, valakire gondolunk, hogy konkrétan ki is hiányzik nekünk. Senki sincs mellettem, miközben sokan mellettem vannak, én mégis azt mondom, mert így érzem: senki nincs mellettem. Ki az, aki mellettem kellene, legyen? Ki nincs mellettem, aki szeretném, vagy … [Read more…]

A kell és a van között

Gondolkodjunk tovább a hitelességen egy másik aspektusból. Ha áttekintem a mögöttem lévő éveket a teológia kezdetétől mostanáig, ami immár 15 év, hosszú utat jártam be az önismeretben, a hitértelmezésben, istenképem formálódásában, és én magam is más lettem. Sok minden még előttem volt, ami már mögöttem van. Ideáljaim realizálódtak, elvárásaim találkoztak a valósággal. Fejlődtem. Szívesen eljátszom … [Read more…]

Aminek látnak

Hivatásszerep, ezt a címet akartam adni, de az úgy hangzott volna, mint egy szakkönyv alcíme, így emellett döntöttem. Persze, a hivatásszerep több mint aminek látnak minket, de jól kifejezi azt, amiről most írni fogok. A kereszténységben a szerep – különösen a kortárs népszerű értelmezés szerint – valami elítélendő dolog, ami arra utal, amikor valaki nem … [Read more…]

Emberészek

A lelkész a lélekkel, vagy a lelkekkel foglalkozik – mondják, mondjuk mi is. A lelkész lelki ember. Ha bátrabban belemerülünk ebbe a kérdésbe, rádöbbenhetünk, hogy mégis mi mindent értenek az emberek lélekkel való foglalkozás, illetve lelkiség alatt. Talán egy nagyon elnagyolt definícióban azt lehetne mondani, hogy a lelkész az, aki az én lelkemmel foglalkozik. A … [Read more…]

Munkaszolgálat

Beszéljünk a szabadnapról. Öt éve lelkész voltam már, amikor egy olyan környezetben kezdtem dolgozni, ahol szervezettebb volt a munkahét, és a munkaszervezés részét képezte a rendszeres szabadnap. Furcsa módon a rendszeres szabadnap beiktatása kezdett el ráébreszteni egy fontos, és addig észrevétlen maradt problémámra. A fejemmel tudtam, hogy ez normális, mégis bűntudatom volt, hogy miközben lelkésztársaim … [Read more…]

A pásztor és a bárány

Van ennek a témának egy teológiai vagy hitbeli vetülete is, alapvetően ez a vetület inspirálta az írást, de egy kicsit távolabbról szeretném kezdeni. A családterápiában beszélünk olyanról, hogy alrendszer. A szülők és a gyerekek más szerepet töltenek be egy családban. A gyermek szülőhöz való viszonya, és a szülő gyermekhez való viszonya jelenti a betöltött szerepet. … [Read more…]

Viselj gondot magadra

Van erre egy számomra egyszerűbb szó: öngondoskodás. A lelkészi munkában bevett megfogalmazás, hogy a „ránk bízottakról” gondoskodunk. Ennek lehet egy olyan olvasata, hogy rám vannak bízva az emberek (mint szülőre a gyerekek), és én vagyok a „gondozó”, vagy „gondviselő”. Ha egy kicsit járatosak vagyunk a pszichológia, vagy a fejlődéslélektan területén, tudjuk, hogy a gyermek „gondozója” … [Read more…]